Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Települések - Balaton képes leírás - Települések.tlap.hu
részletek »

Települések - Balaton - Települések.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: telepulesek.tlap.hu » Települések - Balaton
Keresés
Találatok száma - 26 db
Ábrahámhegy

Ábrahámhegy

A Balaton északi partján, a Badacsony-hegytől keletre, Révfülöp községtől 5 km-re, a 71-es út mentén található Ábrahámhegy. 2,8 km-es tóparti szakasz, 7 km2 terület és 5 km2 vízfelület tartozik a településhez. Ábrahámhegy a Balaton egyik legkedveltebb fürdőhelye, mert egyrészt hegyei félkör alakban nyugatról és északról elzárják, védik a szelektől, másrészt egy völgykatlanban húzódik és így klímája melegebb a környezeténél. Ábrahámhegy fejlődése: A környékére vonatkozó első írott feljegyzés 1082-ből származik, melyben községünk Ábram néven szerepel. 2. Endre királysága alatt királyi udvarnokok birtokolták, de kedvenc helye volt a rómaiaknak is, melyet számtalan régészeti lelet is igazol. A község életében jelentős fejlődést jelentett, amikor átadásra került a Budapest-Tapolca vasútvonal (1909) és elkészült az ábrahámhegyi vasútállomás 1925-ben. A hegyekkel övezett festői környezet kiváló helyet ígért a csendet, nyugalmat kívánó nyaralóknak.

Aszófő

Aszófő

Aszófő a Balaton északi partján, a tihanyi félsziget lábánál fekszik, ott ahol a balatoni 71-es út, elhagyva a félszigetet, egyenesen északnak tart. Tihany felől közelítve a domboldalra felkúszó község a középen magasodó templomtornyával már messziről felkelti a figyelmet. A falu felett elterülő Vásárhegy és a domboktól körülvett település már a rómaiak idején is lakott volt.. A falu déli oldalán található kövesdi templomrom is római épület maradványain áll. Neve, Aszófő, száraz völgyet jelent. 1093-ban Azzofeu néven említik és a tihanyi apátság birtoka, később a veszprémi káptalan és nemesek is szereztek itt birtokokat. Aszófőn folyik át a Vékény vagy Séd patak. Vize ma is ott csobog a házak falánál, egykor számos malmot hajtott. Némelyiknek régi kereke még látható az egykori malomépület oldalánál, így az országút előtti első háznál.

Balatonakali

Balatonakali

Balatonakali és a környező táj jellemzője, hogy minden kor embere kedvelte, és ma is valami felüdítő atmoszférát, a létfontosságú elemek kedvező együttesét tapasztaljuk meg. A kedves Látogató is érezte már? Ha Veszprémtől vagy Akarattyától közeledve a Balaton közelségébe érünk, mosolyogni kezdünk. A Nap-fény-tűz, víz, levegő és föld, illetve kő koncentrált, elementáris jelenlétét érezzük e térségben. Nagyszerű érzés vesz rajtunk erőt, ha meglátjuk az elterülő óriási vízfelületet. A Balatont pedig öleli a hegy, mely szőlőt nevel, ami az évszázados pincékben gyógyerejű borrá érlelődik. A Balaton melléke ősrégi kultúrtáj, amit már több ezer éve benépesített az ember, hisz elődeink is a Balaton vonzásában éltek. Akaliban és a hozzá tartozott Ságpusztán a régészeti kutatások őskori, kelta, római kori, Árpád-kori, és azt követő középkori leleteket egyaránt föltártak. A halban gazdag Balaton, a dús vízparti legelők, a kellemes éghajlat kedvező adottságot jelentett minden kor emberének. A mediterrán jellegű klíma és a környezeti adottságok kedveztek a szőlőtermesztésnek, a Balaton a halászatnak, a parton húzódó erdősáv pedig a vadászatnak, gyűjtögetésnek.

Balatonakarattya

Balatonakarattya

A Budapest felől érkező utas itt pillantja meg először a Balatont. A magas partfal pereméről széles panoráma nyílik a tó keleti medencéjére. A tengert idéző tájat délnyugati irányban a Tihanyi-félsziget zárja le. A rómaiak is kedvelték a Balatont. Akarattyán a zsidó temető fölött találtak római kori sírokat. Hadi útjuk egyik elágazása vezetett Fűzfő - Kenese - Akarattya - Siófok - Balatonkiliti - Pécs felé. A rómaiakat a népvándorlók űzték el. A hunok, gótok, avarok itt tartózkodásának emlékét őrzi a Veszprémi Múzeum. Géza fejedelem 990 körül a A Budapest felől érkező utas itt pillantja meg először a Balatont. A magas partfal pereméről széles panoráma nyílik a tó keleti medencéjére. A tengert idéző tájat délnyugati irányban a Tihanyi-félsziget zárja le. A rómaiak is kedvelték a Balatont. Akarattyán a zsidó temető fölött találtak római kori sírokat. Hadi útjuk egyik elágazása vezetett Fűzfő - Kenese - Akarattya - Siófok - Balatonkiliti - Pécs felé. A rómaiakat a népvándorlók űzték el. A hunok, gótok, avarok itt tartózkodásának emlékét örzi a Veszprémi Múzeum. Géza fejedelem 990 körül a Veszprém völgyi apácakolostornak adományozta Knésa, Csitteny, Máma, Sándor falvakat. 1109-ben Kálmán király egy peres ügyben felbontja az eredeti görög nyelvű okiratot és ebből tudhatjuk meg, hogy a falvak lakói udvarnok sorban éltek, földjük közös neve: Terra Akaratia.

Balatonalmádi

Balatonalmádi

Almádit első alkalommal egy 1493-ban keletkezett, szőlő adás-vételéről szóló, latin nyelven írott oklevélben említik, in promontorio possesionis Zarbereny in loco Almadi vote sitam formában ("Szárberény helység szőlőhegyén az Almádinak nevezett helyen"). Még két Mohács előtti oklevélben történik említés Almádiról, mindkét esetben szőlőbirtokokról esik szó. A későbbi írásos emlékekben folyamatosan szőlőhegyként, majd hegyközségként említik Almádit. Földesura a Veszprémi Káptalan volt, akinek tizedet fizettek a szőlőbirtokosok. A szőlőket szabadon adhatták-vehették a birtokosok, természetesen a Káptalan tudtával, hiszen a földesúrnak tudnia kellett ki fizeti, netán nem fizeti a tizedet.

Balatonboglár

Balatonboglár

Bemutatkozunk, bemutatjuk Önnek városunkat, Balatonboglárt annak reményében, hogy Ön, kedves családja és barátai évek óta ilyen települést keres pihenéséhez, tartalmas szabadságához. A 6300 lakosú városka a Balaton déli partján fekszik, lankás, dombos, szép vidéken. Keleten Balatonlelle, nyugaton Fonyód, a tó északi partján, szemben Révfülöp a szomszédunk. Környezeti kultúránkat a szőlő és a gyümölcs uralja évszázadok óta, melynek feldolgozását a közelmúltig a BB végezte - világszínvonalon. A római korban Pannóniának nevezett vidék fontos kereskedelmi út része, és bár a történelem viharai, a török hódoltság megannyi válságot hozott, a jelleg alapjaiban megmaradt. Az ökrös és lovas szekereket felváltotta a Déli Vasút, és a múlt század végének gazdasági fellendülése vállalkozó szellemű iparos és kereskedő családok letelepedését eredményezte. Felfedezték a tó szépségét, Balatonboglár varázsát, és a kis falu óriási fejlődésnek indult. A II. világháború szomorú nyomokat, de egyben rangos hírnevet hagyott Balatonboglárra. Ez a falu befogadta a menekülő lengyeleket, és a náci táborokból szökött francia hadifoglyokat. A balatonboglári nép és egykori plébánosa, Varga Béla, példamutató emberségét és vendégszeretetét ma emléktáblák és műalkotások hirdetik.

Balatonfenyves

Balatonfenyves

A déli Balatonpartnak ez az évtizedek óta nyugodt békéjéről ismert családias nyaralóhelye, kerek száz esztendeje született meg. 1893-ban fejeződött be az a parcellázás, amely a filoxéra-fertőzés okán tönkrement zalai szőlősgazdákat juttatta hozzá kisebb-nagyobb birtokhoz a déli part homokján. A kialakuló 'hegyközség' nevét: (Máriatelep) Andrássy Máriáról, a parcellázást irányító Széchenyi Imre feleségéről kapta. Első, ünnepi szüretét a millennium is megjelölte, 1896-ban kerülhetett sor az emlékezetes eseményre. El kell azonban telnie még vagy tíz esztendőnek, mire az első nyaralók felépülnek: egytől-egyig Máriatelep - azaz Balatonfenyves - vasútállomásának közelében, a vasúttól a part felé eső sávban. 1912-ben nevezik először Balatonfenyvesnek az Alsóbélatelep határától a lápvizet a Balatonba vezető bereki Nagyárok vonaláig terjedő településrészt, Máriatelepnek pedig már csak az ettől az ároktól nyugatra eső területet: nagyobbik része az 1927-ben önállósult Balatonmáriafürdôhöz, a kisebbik, de mégis közel két kilométeres szakasza a csak 1958-tól önálló Balatonfenyveshez. Ez utóbbi már 1912-ben hivatalosan is megkapta mai nevét, de akkor még mint Fonyódhoz tartozó üdülőtelepet tartották nyilván.

Balatongyörök

Balatongyörök

A község a pihenni, üdülni vágyó bel- és külföldiek körében roppant kedvelt. A turizmus, ami az itt élők legfőbb megélhetési forrása, lehetővé tette a lakosok anyagi gyarapodását, ami a falú összképén is meglátszik. Egyre többen kezdték átépíteni, bővíteni házaikat. A Balaton-part egyik legkedveltebb üdülőhelyei közé sorolják, nem ok nélkül. Számos író, költő, művész, politikus, jeles személyiség vásárolt magának itt ingatlant. Egyre-másra épültek a strandon és környékén a vendéglátó, szolgáltató egységek. (Balatongyöröknek 3 három csillagos szállodája van, melyek közül az egyik négy csillagos minősítésűnek felel meg, szolgáltatásait tekintve. Öt első osztályú panzió, 3 különböző méretű és színvonalú kemping, kettő összkomfortos ifjúsági szálláshely, számos vállalati üdülő, apartmanház, vendégház, fogadó és 318 szobakiadó várja vendégeit. Vendégágyak száma meghaladja a négyezret. Tizenöt étterem, büfé, falatozó fogadja a vendégeket.) A rendszerváltás óta önkormányzataink rendre azon munkálkodnak, hogy a község szépüljön, fejlődjön megtartva értékeinket és emlékeinket. Mindezzel vonzóvá téve vidékünket nemcsak a látogatók, de az őslakósok előtt is. A településünk fejlesztése része Magyarország jövőjének, Közép-Európa lehetőségeinek. A községet északról a Keszthelyi-hegység határolja, amely túralehetőségek remek tárháza.

Balatonmáriafürdő

Balatonmáriafürdő

Településünk története a 19. század végén kezdődött. Az északi part tönkrement szőlősgazdái (filoxéra) kaptak itt lehetőséget az újrakezdéshez. Az alapítók szorgos munkájának eredményeként, a szőlőültetvények mellett először kisebb pincék, majd házak épültek. Kialakult egy állandóan lakott település: Máriatelep. Nevét, a szőlőtelepítést irányító Gróf Széchényi Imre feleségéről, Andrássy Máriáról kapta. Mai nevét és községi rangját 1927-ben vette fel. A Dél-Balaton egyik legkedveltebb üdülőterületén, Balatonmáriafürdőn ma már nincsenek szőlőültetvények, de az állandóan lakott házak mellett egyre több a pihenéshez, kikapcsolódáshoz szükséges igényes nyaralóház, üdülő, és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatás. A közel 8 km-es partszakaszon, csodálatos panorámájú természetes környezetben 8 strand áll a pihenni vágyók rendelkezésére. A hangulatos vendéglátóhelyek és a színvonalas nyári rendezvények kellemes kikapcsolódást nyújtanak az itt tartózkodó vendégeknek. Településünk egyre népszerűbb a gyermekes családok körében a sekély vizű strandok miatt. Községünkön átvezet a balatoni biciklikörút is. Balatonmáriafürdőről a jó közlekedésnek köszönhetően kellemes kirándulásokat lehet tenni a környező településekre. Gyógyfürdők: Marcali, Zalakaros, Hévíz. A szomszédunkban található a Kis-Balaton Európa hírű vizes élőhelye is.

Hirdetés
Balatonszengyörgy

Balatonszengyörgy

Római és népvándorlás kori leltek is bizonyítják, hogy Balatonszentgyörgy és Fenékpuszta között ősi, balatoni átkelőhely volt. Területünkön az első ismert helységnév Besenyő, a honfoglalás utáni időből. Nevét a letelepített besenyőkről kapta. Még a 14. században is ezen a néven említik. Ez a helység a vasútállomás és az Egry József utca nyugati része közötti kisebb kiemelkedő háton volt. Bizonyságát az 1969-ben megtalált - csatornázás alkalmával átvágott - 15-16. századból származó lakóház és szemétgödör maradványok adták. Szentgyörgy S. Georg néven szerepel a 16. századi térképen. Névadó templomával először 1298-ban került oklevélre. A templom a mai temetőben állt. A 15. században Mentő-Szentgyörgy és Sárköz-Szentgyörgy alakban fordul elő. A település 1403-ban Gordovai Fanchi László birtoka, de 1454-ben a Szentgyörgyi családnak is ott volt földesúri joga. 1480-ban Szentgyörggyel határos Berény, Bottyán, Keszi, Oszlár és Ságfalu. Feltételezett helyük Keszi a falutól dél-keletre, Oszlár keletre (Balatonújlak közelében), Ság dél-keletre Kéthely irányában. Az 1550. évi adólajstrom bizonyítja a kettős település létezését, amely szerint Egyházas-Szentgyörgy Pető Mihály tulajdona, Sárközi-Szentgyörgy pedig közös Kereszturi Imrével. Valószínű, hogy Sárközi-Szentgyörgy azonos a volt Besenyővel. A Szentegyházi dűlőben a volt Bari majortól keletre állt a 12-16. századi Bar falu.

Balatonújlak

Balatonújlak

Balatonújlak Balatonkeresztúrtól két és fél kilométerre fekszik, a takaros falu azonban már csak nevében idézi a magyar tengert, hiszen a napjainkban már nem a tóparton fekszik. A távolság azonban nem akadály a turisták számára, akik pár percnyi autózást követően megpillanthatják a Balatont. A község határában feltárt leletekből arra lehet következtetni, hogy egykoron egy nagyobb pannon falu lehetett itt. Középkori múltjára utaló emlékek 1403-ban Vylek formában említik Balatonújlakot, birtokosa ekkor Gordovai Fancs László volt, aki a hűtlensége miatt bűnbeesett Tamás fiainak itteni uradalmát Zsigmond királytól kapta adományul. Az egykori falu 1550 körül elpusztult, majd újból felépült. 1660-tól Sankó Miklós uradalmához tartozott, a család utóbb kihalt. 1715-ben mindössze kilenc háztartást írtak itt össze. 1726-ban Harrach Rudolfnak adták a térséget. A földesúr a Rákóczi szabadságharc idején hadi szállításokból meggazdagodott és a királyi család által is pártfogolt német főrangú család elszármazottja volt. Tőle vásárolta meg Újlakot 1733-ban Hunyady István és Antal. Utóbbi ága később bárói, majd grófi címet kapott és felvette a Kéthelyi nevet. Bél Mátyás 1731-ben, somogyi útja alkalmával említi a települést, amely Kéthellyel együtt a Hunyadyaké volt.

Balatonvilágos

Balatonvilágos

Balatonvilágos a Balaton déli partjának első települése. Három megye találkozásánál, Siófok várossal (Somogy megye), Enying várossal (Fejér megye) és Balatonfőkajár községgel (Veszprém megye) határos. A település neve hivatalosan Balatonvilágos, mely magában foglalja Balatonaligát is. Balatonvilágos 1961. március. 1.-én lett önálló település, addig Balatonfőkajárhoz tartozott. Balatonaliga, Balatonvilágos, Petőfi major, Mathiász telep településrészekből alakult ki az új község. Elnevezése is jellegzetes: Aliga egy - valószínűleg - létező csárdáról kapta a nevét, Világos pedig az itteni föld világos színéről. Balatonvilágos - Világos major néven - először az 1857. évi kataszteri felmérésben szerepelt. Balatonvilágost az 1927 évi Cholnoky - atlasz önálló településként tünteti fel. A Déli vasút 1863 évi megépítését követően, a XX század első éveiben kezdődött meg a Balaton partjának kimérése, a terület feltöltése és a nyaraló telep építése először a vízparton. A századfordulón már két állomás volt - Balatonaliga, Balatonvilágos - és később Gamásza feltételes megálló. A világosi Alsótelepen volt 12 épület, egy szálloda, egy beszálló vendéglő. Aligán akkor építették a szállodát.

Csopak

Csopak

Csopak festőien szép környezete vonzza a művészeket, az üdülni, pihenni vágyókat, a természet rajongóit. Strandjának vize, a csopaki bor különleges zamata, az üdítő savanyúvíz, a Csopak táncegyüttes, a Csopaki Nyár gazdag programjai, és Csopak lakóinak kedves vendégszeretete várja az idelátogatókat. Szállásfoglalás Csopakon A település területe évezredek óta lakott. Találtak itt kelta, avar és római kori leleteket. Már a rómaiak foglalkoztak e tájon szőlőműveléssel és borászattal. Csopak település különleges szépségét: a tagolt Balaton-part, a nádasokkal övezett két parti öböl, a hegyekre fölkúszó szőlősorok, a köztük meghúzódó régi pincék, és a községet északról koszorúzó, fákkal borított Csákány- és Öreg-hegy adja. Csopak őrzi és ápolja hagyományait. A középső falurész szinte egymáshoz támaszkodó, ódon házai a régmúlt népi építészetét jelenítik meg.

Csopak

Csopak

Csopak és az erdélyi Szováta település együttműködése immár húszéves múltra tekint vissza. Ennek emlékére nyújtunk egy kis visszatekintést a kezdetekre. Látogasson el hozzánk, nem fog csalódni vendégszeretetünkben.

Fonyód

Fonyód

Kedves Látogató! Köszöntöm Önt Fonyód honlapján, a Balaton part legszebb panorámájáról ismert város polgárainak nevében. A több mint 925 éves írásos múltra visszatekintő, két gyönyörű dombra épült településünk méltán híres szépségéről, a Balaton simogató hullámairól, látnivalóiról, rendezvényeiről, piacáról. Városunk célja az értékek megőrzése, gyarapítása, továbbadása az utókor számára. Meggyőződésem, hogy gondozott, családias hangulatú strandjainkon mindenki jól érzi magát, színes és változatos programjaink között pedig mindenki talál magának kedvére valót. Hívjuk és várjuk kedves vendégeinket: személyes jelenlétükkel is tiszteljék meg városunkat, látogassanak el hozzánk, ismerjenek meg minket! Remélem, hogy a nevezetességekben gazdag, vendégszerető településünk honlapján töltött idő felkeltette az érdeklődését, és ezért nemsokára személyesen is meglátogat minket.

Hollád

Hollád

Hollád a Marcali-hát északnyugati lábánál települt kisközség. Hollád nevét Tikoséval egy oklevél említi először 1496-ban, mint Szenyér várának tartozékát. 1536-ban kelt adólajstrom már önálló településként tartja számon. A török szinte porig rombolta a falut. A település csak 1712-ben építik újjá. 1726-tól a Festeticsek, később az egyház birtoka. 1932-ben iskolát építettek, jelenleg ez a templom. A falu 1950-ig Balatonszentgyörgyi körjegyzőséghez tartozott. Utána 1964-ig önálló tanács irányítja a települést. Ezt követően ismét Balatonszentgyörgy székhellyel közös tanács lett. 1992-2004-ig Vörs községgel körjegyzőségben működött. 2005.januárjától Balatonszentgyörgy-Hollád-Tikos-Vörs közös Körjegyzőségben működik. A falut érinti a 7-es főút. A legközelebbi város Marcali, 17 km-re van, csaknem ilyen távolságra fekszik Keszthely. 7 km -re van Balatonszentgyörgy, amelynek vasúti csomópontja és munkalehetőségei révén meghatározó szerepet játszik a község életében. Megtisztelő számunkra figyelme és érdeklődése történelmi értékű településünk iránt. Reméljük, hogy az itt található információk hasznára válnak, és a honlap böngészése kellemes élményt jelent majd az Ön számára. Bízunk abban, hogy az itt található információk és képek felkeltik az érdeklődését, és ha még nem járt nálunk, hamarosan személyesen is köszönthetjük településünkön. Üdvözlettel: A polgármester

Karád

Karád

A mai Karád, az egykori török Kara,azaz fekete néveredetű település területén a középkorban öt-hat falu állt templomokkal, kolostor és várakkal. A török időben, többnyire a 17. században elpusztult települések ugyanis határostól Karádhoz kerültek. Így legalább 500 éve Karád fontos részei. A régi katonai térképeken kikereshetjük Karád történelmi helyeit. Az ény-i részen megtaláljuk a Guba vagy Kupa-várat. Az már biztos, hogy itt Árpád kori vár állott, mert 13. századi oklevél is említi. A történészek szerint 3. Béla király is a makrai várnál lévő szőlőket földekkel, berkekkel és tartozékaikkal együtt adományozta a jeruzsálemi Szent Theodózius, azaz egy görög monostornak. A 10000-es léptékű katonai térképen található a mai Karád közepén az Alsó-Vár, a Kálvária - ajja vagy Alja ,valamint a Vásártér, ahol a korai Kara, az 1131-41 közötti időből származó oklevélben már leírt Karád temploma, települése és a 16-17. századi másik, az úgynevezett török vára állt. A legújabb régészeti és történeti kutatások alapján már az is biztos, hogy a 895-96-ban honfoglalóként szereplő Árpád és leszármazói legalábbis a nevük alapján török eredetűek voltak. Karádon Koppány és Kara - az ugyancsak helynévben megmaradt - szláv és magyar népeikkel együtt alkottak egy település, egy falu-láncolatot.

Tuti menü