Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Települések - Fejér megye képes leírás - Települések.tlap.hu
részletek »

Települések - Fejér megye - Települések.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: telepulesek.tlap.hu » Települések - Fejér megye
Keresés
Találatok száma - 5 db
Adony

Adony

Kedves vendégünk! Adony Város Önkormányzati Képviselő Testülete és polgárai nevében tisztelettel köszöntöm Önt településünk megújult honlapján. Öröm számomra, hogy internetes kalandozása során felkeresi oldalainkat, melyeken részletes információt kaphat hagyományokban bővelkedő múltunkról, gazdag kulturális életünkről, sportunkról, gazdaságunkról, szolgáltatásainkról, valamint mindazon érdekességekről, amelyek életünkkel kapcsolatosak. Azt reméljük, hogy a folyamatosan megújuló, állandó aktualitásokkal bővülő honlapunk segítségével sikerül olyan információkra szert tennie, amelyek felkeltik az érdeklődését irántunk. Mi csak egy kicsiny pont vagyunk az óriási világban, de a számítástechnika lehetővé tette, hogy leküzdjük a távolságokat, a világ valamennyi szegletébe eljuthassunk, kapcsolatokat teremthessünk. Reméljük, hogy ezek a kapcsolatok arra fogják ösztönözni Önt, hogy személyesen is ellátogasson majd hozzánk. Itt a valóságban is megtapasztalja az egyik leghangulatosabb és legnapfényesebb Duna parti településünk, Adony polgárainak életét és rendkívüli vendégszeretetét.

Enying

Enying

A település közel ezer éve lakott, első írásos említése 1138-ból, a dömösi prépostság birtokösszeírásából való. Kedvező földrajzi helyzetének köszönhetően a tatárjárást és a török hódoltságot követően a falu hamar újratelepült. Több birtokosváltás után (veszprémi püspök, Rozgonyi család, Batthyány család, Ányos család, Török család, Babocsay család) 1720-ban került vissza Enying a Batthyány családhoz és ettől kezdve a település és a birtok fejlődése összekapcsolódott.

Ercsi

Ercsi

A város neve, Ercsi, a legősibb helynevek egyike, amely a feljegyzések szerint már 2000 éve lakott terület volt. Nevét a szájhagyomány szerint egy Erch-Ercs nevű, avar törzsfőnökről kapta. A későrézkor-kora és középbronzkor határán számos népcsoport jelent meg a Duna nyugati partjáig nyúló területen, eltérő színvonalat és sajátosságokat mutató kultúrával. Az I. században itt megtelepedett illír-kelta eraviszkuszok az őslakosságnál jóval fejlettebb gazdasági életet honosítottak meg. A 2. században az Ercsi északi határában lévő Matrica és délre Vetus Salina (Adony) majd Intercisa (Dunaújváros) közötti dunai limes részeként római katonai táborok védték a barbár népek támadásaival szemben a római provincia Pannónia határát. A véderősítés maradványai, helyi nevén, a Római sáncok néhol még fellelhetők. A dunai védelmi rendszer összeomlása után nem alakult ki maradandó államalakulat a Kárpát-medencében. Ercsinek, a magyar honfoglalást megelőző, népességben gazdag és változatos életéről a székesfehérvári Szent István király és a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött sokrétű leletanyag tanúskodik.

Gárdony

Gárdony

A Magyarország térképen Budapest (50 km) és a Balaton (46 km) között félúton kéklik a Velencei-hegység lábánál elnyújtózó bársonyos vizű Velencei-tó, a Balaton és a Fertő-tó után hazánk harmadik legnagyobb természetes tava. A 26 km2-es sekély vizű tó hossza 10,5 km, átlagos szélessége 2,4 km. A Velencei-tó kiemelt üdülőkörzet, ahol a városi forgatagból érkező csakúgy, mint a változatosságra vágyó vidéki vendég aktív kikapcsolódással töltheti szabadidejét. Gárdony, a tó legnagyobb települése a déli parton fekszik, területe 6260 hektár, lakossága 9000 fő. Elnevezése személynévből ered, lakott helyként 1424-ben említi okirat először. 1989. március 1-jén emelték városi rangra.

Tordas

Tordas

A tordas.tlap.hu egy olyan átfogó információs gyűjtőoldal, mely minden Tordashoz kötődő információt, hírt és honlapot összeköt. Az oldal egy olyan releváns link gyűjteménye a Fejér megyei Tordas településnek, ahol az itt élők megtalálják mindennapi ügyeikhez szükséges hasznos és praktikus információkat, a helyi közösségek és vállalkozások elérhetőségeit, az idelátogatók pedig egy helyen olvashatnak Tordas látnivalóiról, történetéről.

Tuti menü