Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Települések - Hajdú-Bihar megye képes leírás - Települések.tlap.hu
részletek »

Települések - Hajdú-Bihar megye - Települések.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: telepulesek.tlap.hu » Települések - Hajdú-Bihar megye
Keresés
Találatok száma - 9 db
Balmazújváros

Balmazújváros

Balmazújváros az Alföld sajátos, mezővárosi jellegű települése Hajdú-Bihar megyében. A nagy kiterjedésű város két jellegzetes alföldi táj, a Hortobágy és a Hajdúság határán fekszik. A város közigazgatási területén két természetes élővíz található, a Hortobágy folyó és a belterületi főgyűjtő vizét befogadó Kadarcs-Karácsonyfok-csatorna. A várostól 3 kilométerre folyik az 1953-ban épített Keleti Főcsatorna. Balmazújváros lakosságszáma 18600 fő, viszonylag stabilnak mondható. A rendszerváltást követő jelentős számú munkanélküliség mára csökkenő tendenciát mutat. Az egykori mezőváros főleg az utóbbi évtizedekben sokat fejlődött. A végbement folyamatok nagyban hatottak Balmazújváros arculatára, lakóinak életére, de nyugodt mezővárosi jellegét megőrizte. A város idegenforgalmi vonzerejét mindenekelőtt a településközpont jellegzetes és hangulatos mezővárosi megjelenése, Kossuth téri díszpark, körülötte néhány műemlékjellegű és városkép értékű épülettel, műemlékkel és szoborral adja. Műemlékjellegű értékei a városnak: a Semsey-kastély, a római katolikus és a magyar református templom, a német református templom, a városháza, a Veres Péter emlékház, a Kishortobágyi Csárda, a Semsey Andor Múzeum. Mindezek mellett kedvező a városnak az a sajátossága, hogy intim, csendes, Európában egyedülálló pusztai természeti környezetben terül el.

Debrecen

Debrecen

Debrecen környéke már az ókorban is lakott hely volt. Az időszámítás utáni nyolcadik évszázad végéig vándorló életmódot folytató magyar nép Közép-Európába érkezéséig (a honfoglalásig) sok-sok nép (vandálok, gótok, szarmaták, gepidák, avarok, bolgárok) lakta, uralta e tájat. A mai Debrecen pereme gyakran volt nagy birodalmak, népek közötti határvidék.

Derecske

Derecske

Kedves Látogatónk, örömünkre szolgál, hogy honlapunkon üdvözölhetjük! Célunk, hogy egy helyen gyűjtsük össze Derecske különböző eseményeit, híreit, információit bármilyen területen is legyenek. Lehetőségeinkhez képest próbálunk teljesek, naprakészek lenni. Látogatóinknak több lehetőségük is van arra, hogy véleményüket elmondhassák: weboldalunkról a Vendégkönyvben várjuk az olvasók építő jellegű kritikáit, az Üzenőfalon és a Fórumban pedig további témákban folyhatnak eszmecserék. Digitális formátumban letölthető városunk havilapja a Derecskei Hírek, illetve a szintén havonta megjelenő Derecskei Programfüzet. Ha szeretne néhány éjszakát eltölteni városunkban, tekintse meg Szállásajánlatunkat! Reméljük további hasznos információkat fog találni oldalunkon, és rendszeresen visszatérő, elégedett látogatónk lesz a jövőben.

Hajdúdorog

Hajdúdorog

Régészeti leletek tanúsága szerint már a rézkorban is lakott hely volt. Erre utal a város határában talált rézbalta, ami Kr.e. 2300-2000 körül készült. Dorog első okleveles említése 1301-ből származik. A falu a tatárjárás alatt elpusztult. 1430-ban a települést Dorogegyháza néven említik. Jelentős történelmi dátum a település életében 1605, a Bocskai-szabadságharc. Bocskai István fejedelemmé választása után hajdúinak nemesi címet adományozott, egyúttal biztosította letelepedésüket Böszörmény, Dorog, Hadház, Nánás, Polgár, Szoboszló, Vámospércs területén. Írásos adatok szerint újabb település már a mai helyén volt, de a török háborúk idején elpusztult. A három részre szakadt Magyarországon Dorog előbb a senki földjéhez tartozott, majd vállalnia kellett a hódoltsági adót. 1594-ben tízezer krimi tatár tört be Szabolcsba, és ekkor feltehetően Dorog is elpusztult.

Hajdúnánás

Hajdúnánás

A település magva a szabályos utcahálózat mértani közepe, a négyszögletű tér. Innen indulnak a sugarasan kifutó utak, a tölcséresen táguló utcák. Így Ön bármelyik irányból érkezik, a Köztársaság térre jut el. Ez városunk központja, amely az egykori piactér volt. Ma már gondozott, pihenésre invitáló park, melynek fái között meghúzódó szobrok, a köré felépült épületek érdekes látnivalót kínálnak a szemlélőnek. A millennium évére felújított homlokzatú épület, a Városháza. Építését a szabadságharc utáni pénzhiány késleltette, végül 1874-ben Vecsei Imre tervei alapján készült el, eklektikus stílusban. Tágas emeleti díszterme 110 fő befogadására alkalmas. Falait Kovács János arcképfestő alkotásai díszítik. Az emeleti tárlóban kisebb helytörténeti kiállítás kapott helyett.

Kaba

Kaba

Kaba területén valószínűleg már a honfoglalás előtt létezett állandóan lakott emberi település (ennek bizonyítéka az 1974-ben a város határában feltárt, 7-8. századi 'avar kori' temető). A településre vonatkozó legelső írásos emlékeket az 1212-es, majd 1219-es, később az 1271-es datálású 'Váradi Regestrum'-ban találhatjuk (az irat a Nagyváradi Káptalan előtt lefolytatott törvénykezési eljárásokról készített feljegyzéseket tartalmazza). A nagyváradi egyházmegye évkönyvei szerint Kabán hajdan parókia volt. Az Egri Püspökség 1549-ben készített jegyzékéből egyértelműen kiderül, hogy a település akkor Szabolcs vármegyéhez tartozott. Alig három évvel később változott a helyzet: Bihar vármegye 1552. évi összeírása szerint Kaba már a nagyváradi püspök birtokában volt. A török hódoltság idején már jelentős település, amit az 1572. évi adónyilvántartás bizonyít, eszerint a nyilvántartásban szereplő 95 település között nagyságrendben Kaba a 17. volt. Bocskai István erdélyi fejedelemtől a település hajdúszabadságot nyert, mert a fejedelem ide akarta áttelepíteni a kállói hajdúk egy részét.

Nadudvar

Nadudvar

Szeretettel köszöntöm Nádudvar város honlapján, amelyet azzal a céllal hoztunk létre, hogy az interneten keresztül idelátogatóknak részletes információt nyújtsunk gazdaságunkról, intézményrendszerünkről, szolgáltatásainkról, civil szervezeteinkről, sporteredményeinkről, hogy bemutassuk városunk látnivalóit, nevezetességeit, kulturális életét. Megtisztelő feladat számomra, hogy e gazdag múlttal rendelkező várost bemutathatom Önöknek. Nádudvar, Hajdú-Bihar Megye nyugati részén, Debrecentől 40, Hajdúszoboszlótól 18 km-re fekvő ősi település. A Hortobágyi puszta határolja.

Nyíradony

Nyíradony

A város Hajdú-Bihar megyében, annak ÉK-i peremén, Debrecentől 26 km-re található. A 471-es főút mentén helyezkedik el, vasútállomása a Debrecen-Mátészalka vasútvonalon van. A megye városait tekintve Nyíradony hátrányos helyzetű térségben helyezkedik el, hiszen a legtöbb megyei város a Szolnoktól-Nyíregyházáig áthúzódó fő térszerkezeti tengelyen vagy annak közvetlen közelében helyezkedik el. A megye e fejlettebb régiójához észak-nyugaton, keleten és délen gazdasági fejlődésben elmaradt térségek csatlakoznak. E térségek közé tartozik a Ligetalja Kistérség is, melynek települései a centrumhoz képest perifériálisan helyezkednek el. E települések összefüggő elmaradt zónát alkotnak, amelyből fejlettsége miatt kiemelkedik Nyíradony és Vámospércs. A város egyetlen kiemelkedő térszerkezeti adottsága tehát, hogy nincs nagy távolságra Debrecentől. Nyíradony város közigazgatása alá tartoznak: Aradványpuszta (6 km), Szakolykert és Tamásipuszta (10 km). Szakolykert a városközponttól mindössze 3 km-re helyezkedik el, külön vasútállomása nincs, szemben a másik két területtel, melyek önálló vasútállomással rendelkeznek, és a 471-es főút mentén fekszenek Debrecen felé.

Polgár

Polgár

Polgár, az eddig feltárt és múzeumokban látható, gazdag régészeti leletek tanúbizonysága alapján, igen régi település, amely már az őskortól kezdve, folyamatosan lakott hely volt. Hogy kik voltak az őslakók, az bizonytalan. A leletekből csak annyi állapítható meg, hogy Polgár fejlődésére az őskortól a népvándorlás koráig, sok nép kultúrája hatott. A honszerző Árpád, Szabolcs, Tas és Töhötöm vezérekre bízta ennek a területnek a megszállását. Ezek szállásterületéből alakult ki Szabolcs vármegye, melyhez ekkor még Polgár is tartozott. Polgár neve először 1229-ben fordul elő írásos formában a Váradi Regestrumban. Nevének eredetét, illetve jelentését máig is vitatják a nyelvészek, történészek. A tatárjárás idején Polgár területe teljesen elpusztult, elnéptelenedett. Hiteles források szerint az 1440-50-es években a Hunyadiak népesítették be újra. 1501-ben Bakócz Tamás érsek, a tulajdonába került Polgárt és Szentmargitát, Ároktővel együtt az egri káptalannak adományozta, majd mindkét helységet királyi jóváhagyással Borsod megyéhez csatolták. Ide is tartozott egészen 1511-ig. A kutatók által eddig feltárt és a Polgár története című, 1974-ben kiadott monográfiában megtalálható adatok szerint, Polgár már a tatárjárás után, a 15.-16. század fordulóján a mezővárosias fejlődés útjára lépett. A XVI. század derekán ugyanis hiteles adat szól Polgárról és Szentmargitáról, mint 'oppidum'-ról

Tuti menü