Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Települések - Jász-Nagykun-Szolnok megye képes leírás - Települések.tlap.hu
részletek »

Települések - Jász-Nagykun-Szolnok megye - Települések.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: telepulesek.tlap.hu » Települések - Jász-Nagykun-Szolnok megye
Keresés
Találatok száma - 34 db
Abádszalók

Abádszalók

Tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önt Abádszalók város hivatalos honlapján. Örömömre szolgál, hogy ellátogatott oldalunkra. Legyen akár helybeli lakos, akár látogató, vagy idelátogatni szándékozó turista, remélem, minden olyan információt megtalál városunkról, látnivalóinkról, rendezvényeinkről, szolgáltatásainkról és minden egyébről, ami iránt érdeklődik.

Abádszalók

Abádszalók

Abádszalók a Tisza-tó partján, a Nagykunság nyugati határán fekszik. Magyarország egyik közkedvelt taván - ami kiterjedését tekintve a Velencei-tó közel négyszerese - terül el Abádszalók. Itt mindenki aki kikapcsolódásra vágyik, megtalálja a számára leginkább megfelelő szórakozást. Legyen az fürdőzés, buli a haverokkal, horgászat, természetjárás. Ezt mind megtalálja Abádszalókon.

Alattyán

Alattyán

Képviselő társaimmal, munkatársaimmal arra törekszünk, hogy minden lehetőséget megragadjunk arra, hogy községünk az alföldre jellemző nehézségek ellenére is fejlődjön, és bízom benne, hogy ez a fejlődés a jövőben felgyorsul. Ehhez szükséges, hogy a község a versenyképes vállalkozások, számára megfelelő körülményeket, a nehézségekkel küzdők számára pedig segítő kezet nyújtson. Büszkék vagyunk múltunkra, onnan merítjük értékeinket, és hagyományainkat, elődeinket tiszteljük azzal is, hogy vannak nagyra törő álmaink, melyekkel a jövőnket akarjuk biztosítani. Az alábbi oldalakon bemutatjuk szeretett községünket a látogatók számára. Hasznos információkat kívánunk nyújtani az itt élőknek és az irántunk érdeklődőknek egyaránt. Törekszünk arra, hogy az oldalon található információk kiszolgálják a község lakóinak igényeit, rendszeresen közzétegyük az önkormányzat munkájával kapcsolatos híreket, és segítséget adjunk ügyeik intézésében. Másrészt, fontos cél, hogy az idelátogató számára bemutassuk községünk értékeit, múltját és jelenét. Reméljük honlapunk hasznos információkkal, szolgál minden érdeklődőnek, és egyre többen keresik majd fel községünket személyesen is.

Besenyszög

Besenyszög

Örülök Besenyszög lakóival együtt, hogy ráklikkelt e település honlapjára. Megismerkedhet az alföldön a jászság - kunság határán lévő, a Millér által átszelt, a Tiszától 6 km, Szolnoktól 16 km-re lévő vendégszerető község lakóinak hétköznapi életével. A számítástechnika lehetővé teszi, hogy leküzdjük a távolságot, és hogy kapcsolatokat teremtsünk. A virtuális képek remélem arra ösztönzik Önt, hogy személyesen is ellátogasson hozzánk.

Cibakháza

Cibakháza

Első okleveles említése csak 1465-ből való, de a forrásokból következtetni lehet, hogy már az Árpád-korban lakott hely volt. A 16. század elejétől mezővárosként emlegetett Cibakháza a hódoltság alatt elpusztult, újjátelepítése 1717 után indult meg. Mint a Tiszazug legjelentősebb katolikus települése, a környék egyházi központjává vált. A korábbi mezővárosi rangját 1832-ben szerezte vissza a fontos tiszai átkelő- és vámszedőhely. Az 1848/49-es szabadságharc alatt többször kiemelt stratégiai szerepet játszott: 1849 januárjában Perczel, átkelve a Tiszán, megállította Windischgraetz seregét, februárban a honvédsereg innen támadta meg Nagykőrös környékén lévő osztrákokat , március 5-én Damjanich itt átkelve került az ellenség hátába.

Csataszög

Csataszög

Csataszög Jász-Nagykun-Szolnok Megye középső részén a Tisza jobb partján, Szolnoktól északkeletre, Nagykörűtől Nyugatra fekszik. Távolsága Szolnoktól 20, Kőtelekről 10, Nagykörűtől 8 km. Északon Hunyadfalva, keleten Nagykörű, délen Törökszentmiklós, nyugaton Besenyszög a szomszédja. Talaja jórészt löszön képződött nehéz mechanikai összetételű (agyag, agyagos vályog) réti és öntési réti talaj. Ezenkívül még sztyeppesedő réti szolonyec található határában. Csataszög szintén ártéri szigeten települt, mint Nagykörű. A tekintélyes méretű terület árvízmentes szintje 89 Af. Csataszög ennek a területnek a Csata-ér kanyarulatában lévő szöglete. Közlekedés: Csataszögön áthalad a Szolnok-Tiszasűly közötti műút. Vasútvonala nincs. Története: Pesty Frigyes említi először 1864-65-ben helységnévtárában a Nagykörűhöz tartozó Csataházpart és Csataszög elnevezésű határrészt. Ugyancsak ő írja le azt a szájhagyományt, amely szerint ez a területrészt azért kapta a nevét, mert a Rákóczi-szabadságharc alatt egy rác támadás alkalmával itt jelentős csatára került sor. Abban az időben ugyanis ezen a részen több emberi csontot is lehetett találni. 1872-ben Csataszög tanya, 1883-ban pedig Csataszeg elevezéssel említik, mint lakott helyet. Valószínű , hogy a település nevét a Csata-érről kapta. Az elnevezés az egykori Csata-ér által körülvett szögletre, zugra utal.

Csépa

Csépa

Csépa Község Hivatalos Honlapját kívánom önöknek beajánlani. A régit már nem frissítjük, teljesen újat szerkesztettünk. A szerver gépet újabbra cseréltük. Az oldalak szerkesztését és frissítését témafelelősökre bíztuk. Szeretnénk, ha ebbe a munkába Önök is bekapcsolódnának, s javaslataikkal, írásaikkal, színesebbé, élőbbé tehetnénk honlapunkat. Az oldal alapvető célja, hogy információt továbbítson községünk életéről, örömeinkről és gondjainkról. Lehetőséget kívánunk biztosítani a Csépáról elszármazott ill. a községünk iránt érdeklődőknek, hogy bepillantsanak az itt folyó munkába, javaslataikkal segíthessék azt. Bemutatjuk őseink által megőrzésre ránk hagyott műemlékeinket, templomainkat, páratlan természeti szépségeinket. A havonta megjelenő és a lakosság részére ingyenesen hozzáférhető Csépai Napló itt is olvashatóvá válik. A községi Önkormányzat által hozott rendeletekhez, nyomtatványokhoz hozzáférést biztosítunk. Egyszóval mindenhez lehetőséget adunk, ami önöket érdekli.

Fegyvernek

Fegyvernek

A Nagyközség területe már a bronz korban is lakott volt, a régészeti ásatások során a szapárfalui része és Szakáll-pusztán találtak erre utaló tárgyakat, a belterületen pedig vaskori és szarmata leletek kerültek elő a föld mélyéből. A Fegyvernek név eredete az Árpád-korig nyúlik vissza. Foglalkozásból képzett helynév, mivel fegyverhordozók faluja volt, akik király szolgálónépekként éltek .A település nevét 1212. évben említik először, de szerepel az 1219. évi Váradi Regestrumban is. Egy 1402-es okirat említi, hogy a vám és halászhelyek jövedelmét, 16 jobbágytelket, 112 darab ménesbeli lovat Zsigmond király parancsára Szentjakabi László fia birtokából Domoszlai Demeter birtokába adtak át. A török hódoltság korának végén 1686-87-ben Giraj tatár kán seregei teljesen elpusztították a falut. 1845-ben Szapáry József gróf és neje Orczy Anna Felső-Fegyvernek pusztán németeket telepített le Bácsból és Torontál vármegyéből, s létrehozta az Annaházának, illetve Szapárfalvának nevezett települést.

Jánoshida

Jánoshida

Földrajzilag Jász-Nagykun-Szolnok és Jászberény között terül el a ma már 816 éves történelmi múltra visszatekintő község. A múlt titkait kutató régészek szerint a legkorábbi leletek a bronzkor végéről, az úgynevezett hatvani kultúra idejéből származnak, amelyek keletkezését ie. 1800 1700-ra becsülik.1426. A középkorban a Zagyva-hídon kereskedelmi útvonal haladhatott át, erre utal egy ebből az időből származó oklevél, mely a községet vámszedő helyként említi. 15. sz. végén a község Külső-Szolnok, később Heves, majd a török hódoltság után kisebb megszakításokkal Pest vármegyéhez tartozott.

Hirdetés
Jászágó

Jászágó

Jászágó a Jászság egyik legészakibb, a hevesi megyehatáron fekvő kis település. Az ember jelenlétét bizonyító, 5-6 ezer évvel ezelőtti emlékeket is őriz a helytörténeti gyujtemény. A 13I. században az európai népvándorlás utolsó hullámaként érkező jászok, philiszteusok találtak otthonra községünk területén is. Gazdag kisvárost alkottak, önigazgatásuk, kapitányuk is volt, mint a többi jász helységnek. 1478 április 3-án kelt Mátyás király oklevele, melyben "Ágón lakó philiszteusok részére Zsigmond által 1412-ben kiadott kiváltságlevelét" megerősíti. A török hódoltság terheit Ágó is szenvedte. A sok szenvedés nem volt elég..a törökök felégették, a térkép ezután pusztaként jelezte helyét. A lakosság zöme Árokszállásra menekült, így történetünk a 15. századtól az Árokszálláséba olvadt. I. Lipót a Hármas kerület részeként Ágó pusztát is eladta a Német Lovagrendnek. Mária Terézia 1745 május 6-án kelt kis diplomája, majd ennek 1751-es törvénybe iktatása lehetővé tette a jászok önmegváltását. A királyi diplomában Ágó puszta is szerepelt, melyért 8 ezer rh.forintot fizettek. Az első országos népszámláláskor /1780-90/ már volt állandó lakosa Ágónak, 1 polgár, és 1 zsellér család 11 fővel szerepelt az összeírásban. 1828-ban az egri egyházmegye 40 lakost mutatott ki.

Jászapáti

Jászapáti

Jászapáti a Jászság második legnagyobb városa, lakosainak száma 9822. Településünk a Tisza és a Zagyva folyó közötti síkságon terül el. 600 éves múltra tekint vissza. 1746-ban kapott először városi rangot, melyet 1876-ban elvesztett, majd 1989-ben újra visszanyert. Jászapáti egyik nevezetessége a gyógyvizes strandfürdő, amely az 1960-as évek elején épült. A Tölgyes Termálvizű Strand nyári szezonban 6 medencével (úszó-, gyógy-, gyermek-, élmény-, tan-, és termál medence) téli szezonban 2 fedett medencével várja a pihenni vágyókat. A jászapáti hévízkút vize nátrium-hidrogén-karbonátos. A 45°C-os víz egy 805 m mély kútból tör a felszínre. 2002 tavaszára sikeresen befejeződött a gyógyvízzé minősítése. A jászapáti hévízkút vize gyógyhatását térd- és csípőízületi megbetegedésben szenvedő betegek körében mutatták ki. Az apáti gyógyvizet elsősorban mozgásszervi megbetegedésben szenvedő betegek keresik fel. A víz alkalmas baleseti és műtéti utókezelésre, van masszázs és gyógytorna is. A strandhoz tartozik egy 240 férőhelyes, háromcsillagos, füves talajú kemping, amely igen kedvelt a külföldi vendégek körében is. Az aktív pihenést szolgálják a strand területén található teniszpályák és a homokos futballpálya.

Jászárokszállás

Jászárokszállás

Jászárokszállás már a kőkorban lakott volt, erre a több helyről előkerült kőeszközök is bizonyítékok. 'Az ókor embere is nyomot hagyott a tájon. Ez a szarmaták nevéhez fűződik a 4. században, Csörsz-árok néven maradt fenn a színes mondavilág útján sok évszázadon át. Az árok nyomvonala még sejthető, helyenként felismerhető s a tudományos kutatás is bizonyította ennek a monumentális erődvonalnak a létezését.' A város név eredete is ehhez kapcsolódik. A népvándorlás utolsó hulláma sodorta ide a jászokat a 13. században 4.. Béla király letelepítése során. 1356-ban 'Árukmelléke' alakban fordul elő. 1366-ban 'Árukmellékszállás' néven újból feljegyezték. Zsigmond király 1425-i oklevelében ismét szerepelt a falu ezzel a névvel. Mátyás király 1458-ban kiváltságlevelében 'Descensus Philisteorum', a jászok szállása néven szerepel. Ebben az időben egyike volt a legnépesebb jász szállásoknak Árokszállást nem kímélte a szörnyű 16. század. 1562-ben a hatvani vár török hadaiból 125 rác martalóc rontott a városra, teljesen feldúlva, kirabolta, lakóit megkínozta. A pusztulás után csupán 31 volt a családok száma. Ez 10 év múlva megkétszereződött.1630-ban templom épült, melyet kőfallal kerítettek el, hogy szükség esetén menedéke legyen a népnek. A 17. század végére virágzó volt a település kereskedelme és mezőgazdasága, népe aránylag vagyonos. További információért kattintson a linkre.

Jászberény

Jászberény

A Tiszától nyugatra, a Zagyva és a Tarna folyók, valamint az Ágó patak által körülzárt ligetes alföldi táj a Jászság. Ide telepedett le a 13. században a kunokkal együtt Magyarországra érkező alán eredetű jász nép, akik mind nyelvükben, mind pedig életmódjukban jelentősen különböztek az ország magyar lakosaitól A terület gazdasági, szellemi és vallási központja kezdettől fogva Jászberény, amelyet a források 1357-ben említenek először "Beren" névalakban. 1550-ben már városi rangú település, jóllehet korábban is így tekintik, s közigazgatási székhely mind a török hódoltság, mind pedig a Jászkun Hármas Kerület fennállása idején. A jászok letelepedésüktől fogva különböző kiváltságokat élveztek (adó- és vámmentesség, megyéktől független élet, önálló közigazgatás, pallosjog), amelyek fejében mindenkor katonai szolgálattal tartoztak a királynak.

Jászberény település  link gyűjteménye

Jászberény település link gyűjteménye

Jászberénnyel kapcsolatos honlapok. Jászberény kulturális élete élénk. A városban működik a nemzetközi hírű Jászság Népi Együttes, a Lehel Társastánc Klub, a Palotásy János Vegyeskar, a Székely Mihály Kórus és a Vasas Kórus. Itt rendezik meg minden évben a Nemzetközi Táncház és Zenésztábort, a Csángó Fesztivált, az Országos Mézvásárt és a Jászberényi Nyár programjait. A város aktív sportéletét mutatja, hogy sportolói számos európai és országos aranyérmet gyűjtöttek be különféle (például küzdő sportok, görkorcsolya, jégkorong stb.) sportágakban.

Jászfényszaru

Jászfényszaru

Jászfényszaru közel hatezer fős lélekszámú kisváros Jász-Nagykun-Szolnok megyében a Jászság észak-nyugati szélén, Pest és Heves megyékkel határosan. A város határa már az őskortól lakott, hiszen a régészeti kutatásokból tudható, hogy az újkőkor emberét követően a szarmaták, az avarok, és a honfoglaló magyarok is megtelepedtek itt, az Árpád korban pedig több falu is fennállt a település határában. Városunk területén is végigfut, a Csörsz árkával közel egykorú, attól délre elhelyezkedő árok a Kisárok, melynek felépítése a rómaiakhoz és a szarmatákhoz kötődik (felépülte a legújabb kutatások szerint 332-334 között történt), mely a Duna mellől indulva Dunakeszitől délre Mogyoród, Gödöllő, Vácszentlászló mellett Jászfényszarun és Jásziványon keresztül Kiskörénél ér véget a Tisza partján. Városunk nevének eredetére többféle elmélet is létezik. A tudálékos magyarázat szerint Lehel vezér kürtjét a település határában találták meg Mátyás király uralkodásának idejében (1458-1490), s minthogy az fényes szaruból készült a települést Fényszarunak nevezték el. A Jász előtagot pedig az itt élő jász népről kapta. Azonban a tudomány mai állása szerint a Jászberényben őrzött Lehel kürt -azaz a Jászkürt a 12-13. században készülhetett, és valószínűleg a jászok egy előkelő vezetőjének tulajdona lehetett.

Jászkisér

Jászkisér

Eredetileg nem jász település, korábban kunok lakták, csak később csatolták a Jászsághoz. A Tisza folyó közelsége miatt határa hosszú évszázadokig nehezen járható vizenyős, mocsaras terület volt. A település környéke már a bronzkorban lakott volt. Jászkisér nevét Kysír alakban 1391-ben kelt oklevél említette. A község jó része ekkor a Madaras család birtokában van, s e családnak Kunmadarason és Kunhegyesen is van birtoka. Feltételezhető, hogy Kysirtől Kunmadarasig egy összefüggő láncolatot mondhatott e család magáénak. Ugyanekkor a Temesvári család birtokáról is tudunk, sőt a Temesvári 4 testvér birtokfelosztása említi először Kysír nevét 1391-ben. 1536-ban a török hadak elpusztították a közeli Jánoshidát, Alattyánt és Rassangházát. Ez utóbbi község lakói Kysirre menekültek, így e területre is Jászkisér lakossága tartott igényt. Kysír mocsaras vízjárta határa menedéket nyújtott és így átvészelte a 16-17. Sz. fordulóján zajló 15 éves háborút, sőt lakói 1600-ban még jövevényekkel is szaporodtak, mert Eger eleste után sok református vallású Eger környéki lakos talált itt menedéket.. Jászkisér ebben az időben valószínűleg a Nagykunsághoz tartozott és elkülönült a Jászság egészétől. Az elkülönülést fokozta, hogy a Tiszántúlról menekülő református vallásúakat is befogadott.

Karcag

Karcag

Szeretettel köszöntöm Karcag város honlapján, amely azzal a kettős céllal jött létre, hogy egyrészt bemutassuk településünk látnivalóit, nevezetességeit, kulturális életét valamennyi érdeklődő számára. Szeretnénk hasznos információkat nyújtani mindazoknak, akik Karcagra készülnek utazni, vagy itt szeretnének üzleti vállalkozásba kezdeni. Másik célunk, hogy városunk lakossága számára a közérdekű információk és szolgáltatások elérhetővé tételével erősítsük a Polgármesteri Hivatal szolgáltató jellegét, és új kommunikációs csatornát nyissunk meg. Ezen célok elérése érdekében igyekeztünk az Internet nyújtotta lehetőségeket minél jobban kihasználni. A honlappal szeretnénk egyszerűbbé tenni az informálódást, megkönnyíteni az ügyintézést, és a jövőben is szeretnénk arra törekedni, hogy folyamatosan bővítsük az elérhető elektronikus szolgáltatások és tartalmak körét. Végezetül engedje meg, hogy szeretettel invitáljam valamennyi, honlapunkon található rendezvényre, vidéki látogatóinkat pedig Karcag város, a Nagykunság székhely-települése megtekintésére.

Tuti menü