Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Települések - Pest megye képes leírás - Települések.tlap.hu
részletek »

Települések - Pest megye - Települések.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: telepulesek.tlap.hu » Települések - Pest megye
Keresés
Találatok száma - 11 db
Abony

Abony

Szeretettel köszöntjük Önt Magyarország szívében, Pest Megye déli zugában. Budapesttől mintegy órányi autóútra - a 4. sz. fűútvonalon, Cegléd és Szolnok között - található ez a természeti kincsekben, látnivalókban és programokban gazdag település. Reméljük, megtetszik Önnek Országunk eme kicsiny kis szeglete és kedvet kapnak ahhoz, hogy felkeressenek bennünket, és az itt kínált lehetőségek kellemes kikapcsolódási lehetőséget kínálnak mai felgyorsult világunkban. Kellemes olvasgatást, böngészést kívánunk turisztikai oldalainkon.

Aszód

Aszód

Aszód A hatezer fős városka, a Pest megye északkeleti részén elterülő kis táj, a Galga mente középpontjában található. A kiváló természet földrajzi környezetnek köszönhetően - dimbes-dombos, erdőben, vadban gazdag vidék, a Galga patak közelsége - Aszód területén már Krisztus előtt három és félezer évvel megjelent és közel négy évszázadon keresztül élt egy magas kultúrájú kőkori népesség.

Bugyi

Bugyi

Az országos főútvonalak és vasutak által nem érintett, 11.558 hektár területű 5149 lakosú nagyközség Budapesttől déli irányban mintegy 30 km-re az Ócsa -Kiskunlacháza és a Taksony - Dabas, - Kunpeszér közötti utak kereszteződésében alakult ki. Északtól dél felé mintegy 25 km hosszú, 2-8 km széles sávban elnyúló területen fekszik. Nagy kiterjedését az magyarázza, hogy a település több középkori falu (Bugyi, Vány, Ráda, Ürbő) és mára elenyészett nevű birtok területét olvasztja magába. A község határa a Csepeli síkság keleti sávját foglalja el, amely itt érintkezik a Pesti hordalékkúp síksággal, a Kiskunsági homokháttal és a Solti síksággal. E kistáj kialakulásában a Duna és annak 1920-as években lecsapolt ősi ága játszotta a főszerepet, melynek hatására különböző típusú talajféleségek alakultak ki. Felszíne így vált színessé, rajta a futóhomok és homok, illetve a tőzegsár és löszös üledék váltogatja egymást. A község határa és speciális mikroklímája - a szikesek és a vízjárta laposok kivételével - jó lehetőséget teremt a szántóföldi gazdálkodáshoz, főleg a zöldségtermesztéshez, ezért Bugyi Nagyközség fontos szerepet játszik a főváros élelmiszerellátásában. A település többi része védett természeti kincsei révén vált jelentőssé.

Cegléd

Cegléd

A 19. század második felében megindult urbanizáció eredményeképpen 1844-ben készített szabályozási térkép alapján 40 évvel később elkészült a város első építészeti szabályrendelete, amely a városias építkezés alapjait rakta le. Cegléden a városközpontot és az ide csatlakozó főbb útvonalakat jelölték ki korszerűbb kétszintes épületek építésére. A mezőváros tekintélyének jobban megfelelő új városháza építéséről a városi közgyűlés 1889. november 23-án döntött.

Dunakeszi

Dunakeszi

Dunakeszi a Dunakanyar kapuja. Budapesttől 15 kilométerre a pesti síkságon terül el, a Duna kavicsos törmelékkúpján. Területe 33158 hektár. Lakóinak száma 30 ezer. A város címere ekevas alakú. Középen ezüst - a Dunát jelképező - hullámvonallal kettéosztott, álló pajzs. Felső része kék alapszínű, benne a város védőszentje, Szent Mihály ezüst színben látható. A címer zöld, alsó mezejében levő lófej ezüst színben jelképezi a helység Európa-hírű lósportját. A város története régi időkre nyúlik vissza. Már az őskorban lakott hely volt. Megtalálhatók a római kor nyomai is. Az első írásos adat, ami a község nevére utal, a 13. századból származik, 1255-ben 4. Béla adománylevele Kezew néven említi. Az 1715. évi népesség összeíráskor 18 család élt itt. Az okiratban már Dunakeszi néven szerepel. 1819-ben Alag puszta is benépesült. Itt kezdett építkezni 1890-ben a lovaregylet. A főleg mezőgazdasági munkából élő lakosságnak új kereseti lehetőséget nyújtott az 1844 nyarán megindult vasútépítés.

Gödöllő

Gödöllő

Első okleveles említése 1349-ből ismeretes, mely szerint Nagy Lajos király gyermekkori nevelőjének, Pohárnok Péter udvari vitéznek adományozta Gödöllőt és a hozzá tartozó földeket, erdőket. A település neve Gudulleu, Gudullur, Gödöle, Gedellő alakban fordul elő a korai oklevelekben, 1868-ban nyerte el hivatalosan és véglegesen a Gödöllő elnevezést. A többször gazdát cserélő falu a török idők alatt szinte teljesen elpusztult, egy 1692-es összeírás mindössze 26 családot lelt itt. A Vámossy, Hamvay földbirtokos családoknak, majd Bossányi Krisztinának köszönhetően nem került Gödöllő idegen birtokosok kezére. Kürty Vámossy István tette kuriális faluvá a 17. század második felében, s Hamvay Ferenc volt az első földesúr, aki Gödöllőn is lakott a központban fölépített kúriájában (1662). Döntő fordulatot jelentett a település életében, amikor Grassalkovich Antal (1694-1771) lett a vidék tulajdonosa. A tüneményes pályafutású barokk főúr Gödöllőt választotta kiterjedt birtokai középpontjául, nagy ívű fejlődés lehetőségét nyitva meg ezzel a település előtt. Itt építette föl pompás barokk kastélyát (1744-1751), mely építészeti és történeti szempontból egyaránt jelentős, 1751-ben Mária Terézia is meglátogatta. Grassalkovich Antal jó ízlésű és bőkezű mecénás is volt. Kora kiváló építészeivel és szobrászaival dolgoztatott (Mayerhoffer András és János, Martin Vogerl, Gföller Jakab).

Nagymaros

Nagymaros

Nagymaros a 13. század végéig a Rosd nemzetség birtoka volt. 1285-ben 4. László a visegrádi várhoz csatolta. A birtokosoknak cserébe a pilisi erdőségben fekvő Bokkodot adta. A helység első lakói a korai Árpád-korban telepített németek voltak. A 14. században, az Anjouk idején nagy fellendülés következett be. Maros - Visegrád ikervárosaként - gyors fejlődésnek indult, Nova Civitasként emlegették. 1324-ben Róbert Károly Budával azonos kiváltságokat biztosított Marosnak: szabad bíró- és lelkészválasztási jogot, önálló törvényhatóságot és vámmentességet. Mindezt 1345-ben Nagy Lajos, 1388-ban és 1436-ban Zsigmond megerősítette. 1464-ben Mátyás újabb jogokat adott, amelyeknek a körét 1492-ben 2. Ulászló tovább bővítette. Ezeket a kiváltságokat Mohács után I. Ferdinánd, 2. Mátyás, majd később I. Lipót megerősítették. A vidék egykori rangját tükrözi a hagyomány, amely szerint Róbert Károly ültette a máig is termő pompás szelídgesztenyést. Az 1396-ban kelt oklevelek bérbe adott fürdőről tesznek említést. 1587-ben kis mezővárosként említették Marost. A reformáció erősen érintette a vidéket. A bányavárosok mintájára a kistelepülések is igyekeztek önálló esperességet alapítani. Ezeket nemzetiségenként hozták létre, egyetlen reformált hit szerint. A térségben két esperesség alakult.

Pusztavacs

Pusztavacs

Az ország szívében, erdőkoszorúk ölében található egy kis falucska, Pusztavacs. Ha ez a név elhangzik, nagyon sok magyar tudatában felvetődik az Ország Közepe kifejezés. Valóban, Pusztavacs az ország geometriai középpontjába, a földrajzi szélesség 47.˚ 11.' s a földrajzi hosszúság 19.˚ 30.'metszéspontjában fekszik. A kb. másfél ezer lelket számláló község Budapesttől délre mintegy 50 km-re fekszik. Nyugatról az M5-ös autópálya, illetve az 50-es főút, keletről a 4-es főút Albertirsa és Dánszentmiklós által határolt. Pusztavacs részét képezi a falutól néhány kilométerre fekvő Rákóczi telep, vagy ahogyan a helyiek nevezik, Bucka. Kitűnő, kikapcsolódásra nagyon is alkalmas világ van itt. Vacshoz tartozik még a Dánszentmiklós felé vezető út mentén található Csetharaszt is. Aki nyugat felől érkezik a faluba, először Pusztavacs közigazgatási területén lévő 3000 hektáros egybefüggő erdő látványával találkozik. Az erdő folyamatosan meghatározta és meghatározza a pusztavacsi emberek életét. Sokaknak biztosít munkalehetőséget, még többeknek otthon melegét a téli napokban. Az erdő természetes alkotóelemei itt is a gazdag növény és állatvilág. Láthatunk itt gyöngyvirágot, árvalányhajat sokféle gombát, erdei vadat, ha nyitott szemmel sétálgatunk.

Szentendre

Szentendre

A Dunakanyar kapujában, a Pilis és a Duna, hegy és sík vidék találkozásánál, gyönyörű természeti környezetben található egy kisváros Szentendre, amely elsősorban művészetével és kultúrájával ragadja magával a látogatót. A város (Budapest irányából) könnyen megközelíthető autóval,Hév-, autóbusz- és sétahajó járatokkal. Kedvelt kirándulóhely, évente több millió turista keresi fel a világ minden tájáról.

Hirdetés
Vác

Vác

Vácot a 11. századtól említik írott források, városunkat tehát közel ezer évesnek tekinthetjük. A környék a kedvező természeti adottságok miatt természetesen már több évezrede folyamatosan lakott hely. A Duna kanyarulatában, a hegyvidék és az Alföld találkozásánál kezdetektől minden adott az emberi élet alapvető szükségletei biztosítására. A dombság, az erdő, a folyam jó lehetőség a táplálékszerzéshez, a biztonságos lakóhelyek kialakításához, a kereskedelemnek jó háttér a vízi szállítás, a dunai átkelés lehetősége, az útvonalak találkozása. A magyarok Kárpát-medencébe érkezését, a honfoglalást (896) követően kialakult település a korai püspöki székhelyek sorába tartozik, első királyunk, Szent István megkezdte a váci püspökség szervezését. Az alapítólevél sajnos nem maradt fenn, így az első írásos említés 1074-ből származik, mikor az alsó-szászországi Yburg város évkönyve Watzenburg néven szól a városról. 1075-ből való a Garam szent benedeki Apátság alapítólevele, ebben Wac civitas néven szerepel. A város nevének eredetéről számtalan teória keletkezett, nincs egyetértés ebben a kérdésben. Ma a nyelvészek legtöbbje személynévből származó helynévnek tartja a Vác nevet.

Visegrád

Visegrád

Visegrád kedvező adottságai és kulcsfontosságú stratégiai szerepe miatt a történelem során mindig is az érdeklődés középpontjában állt. Az emberi jelenlét legkorábbi nyomai az újkőkorba vezetnek, s a bronzkortól folyamatosan lakott terület a város és térsége. Visegrád kedvező adottságai és kulcsfontosságú stratégiai szerepe miatt a történelem során mindig is az érdeklődés középpontjában állt. Az emberi jelenlét legkorábbi nyomai az újkőkorba vezetnek, s a bronzkortól folyamatosan lakott terület a város és térsége. A történelmi idők során kelták, germánok, rómaiak, avarok, magyarok lakták a Dunakanyar térségét. A rómaiak Nagy Constantin idején építették a Sibrik-dombon a Ponts Novatus nevű castrumot (erődöt), mely a Duna menti limes legjelentősebb építménye volt.

Tuti menü