Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Települések - Tolna megye képes leírás - Települések.tlap.hu
részletek »

Települések - Tolna megye - Települések.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: telepulesek.tlap.hu » Települések - Tolna megye
Keresés
Találatok száma - 11 db
Báta

Báta

A Szent Vér Templom büszke tornya messziről köszönti a hazaérkezőt és az ide látogatót. Falunkat és környékét Féja Géza író 'Tündérkertnek nevezte. 'Van itt minden: folyó, patak, sík föld, domb, hegy, sziget, erdő és vízi erdő, meleg vizű ártézi forrás, a természet nagyon kedvelhette ezt a tájat, pazarul szórta kincseit. Az erdő teli gyöngyvirággal, a hegy szőlővel, gyümölcsösökkel, védett hajlatainak a bora vetekszik a Villányival, Szekszárdival. Igen ez a Tolna megye déli csücskében meghúzódó sárközi település nem is kaphatott volna ennél ékesebb jellemzést. Itt Baranya és Bács-Kiskun megye közvetlen szomszédságában a Dunántúli-dombság valamint a Duna és ágainak ölelésében bújik meg a mi kis otthonunk. Egykor itt ömlött a Dunába a Sárköz meghatározó folyója a Sárvíz. Sík területe árterület volt a Duna szabályozásáig. A gyakori árvizek sok kárt okoztak a termésben, állatállományban és a lakóházakat is fenyegették, ezt a veszélyt a Duna szabályozásával, véd gát rendszer építésével igyekeztek kivédeni. A mederszabályozása során megásták a Sió-Sárvíz csatornát, ezzel a Sárvíz hűtlen lett a falunkhoz és a Sárközhöz. Az itt élők életmódja gyökeresen megváltozott a halászatot, ártéri gazdálkodást, hajóvontatást felváltotta a földművelés.

Csibrák

Csibrák

Internetes honlapunk létrehozásában is az a szándék vezetett bennünket, hogy megmutassuk magunkat, több éves munkánk által megformált közösségünket, szépülő községünket. Bemutatjuk azokat az embereket, akik ezért a legtöbbet tesznek, akikre büszkék vagyunk. Betekintést adunk a Képviselő testület munkájába és közzé tesszük döntéseit. Folyamatosan hírekkel szolgálunk a községben zajló eseményekről és a község életét befolyásoló terveinkről, lehetőségeinkről. Fotó galériánkból megismerheti azokat a fontos vagy jellegzetes épületeinket, amelyekre büszkék vagyunk, de közzé tesszük azokat is, amelyek szebbé tételére még törekednünk kell... Lehetőséget kívánunk adni a lakosságnak és az érdeklődőknek észrevételeik, véleményeik kifejtésére, ezzel is segítve kis községünk életének alakítását.

Decs

Decs

Decs nagyközség Tolna megye dél-keleti részén, Sárköz közepén, a Dunával érintkező sarkában Szekszárd és Bátaszék között, mintegy 25x25 km-es sík, lapályos vidéken terül el. Lakosság száma:4200 fő, belterülete: 205 ha, külterülete: 9266 ha. Természeti, kultúrális és gazdasági öröksége révén Decsen a turizmusnak jelentős szerepe van évtizedek óta. Az ebben rejlő lehetőségeket felismerve az utóbbi években községünkben nagyobb hangsúlyt kaptak az idegenforgalmi célú fejlesztések:ezen belül a szükséges szakembergárda biztosítása, a kínált látványosságok és egyéb szolgáltatások színvonalának emelése, a falukép javítása és a tájékoztatás magasabb szintre emelése.

Dunaföldvár

Dunaföldvár

Dunaföldvár Budapesttől 90 km-re délre, a Duna jobb partján fekszik, szinte az ország közepén. A 6-os, a 61-es és 52-es számú főutak találkozása, a Dunán átívelő híd az ország egyik fontos csomópontjává avatta a kisvárost. A Dunaújváros, Paks, Kecskemét vonzáskörzetében fekvő település lakói ma is főként a mezőgazdaságból, illetve a kereskedelemből élnek. A honfoglalás kori "falucska" szerencsés fekvése és a nagy vonzáskörzete révén indult fejlődésnek. A 12. században itt hozott létre Bencés apátságot 2. (Vak) Béla, s ez nagymértékben fejlesztette az ipari, de főképp a mezőgazdaságban tevékenykedők szakmai kultúráját. Fénykorát a 14.-15. században élte a település, hiszen itt vezettek át a nemzetközileg is jelentős kereskedelmi főútvonalak, s a révátkelőhely szerepe is meghatározó volt a város fejlődésében. A történelem során több esetben volt virágzó mezőváros, s a település igen sok török kori emléket is őriz. A város hídja 1928 és 1930 között épült. Létesítése jelentős fejlődést hozott, mivel a Dunántúlt köti össze az Alfölddel. Ezért szokták Dunaföldvárt a "Puszta kapujának" nevezni. A Mezőföld DK-i határán fekvő város domborzatának kialakulásában jelentős szerepet játszott a jégkorszaki lösz és felszíni vízfolyások. A Dunának jelentős szerepe van a löszfal mozgásában, a csapadék, a viharok szerepe viszont elenyésző.

Kajdacs

Kajdacs

Tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önt, kedves látogató, Kajdacs község hivatalos honlapján. Akár tudatosan, akár véletlenül találta meg ezt az oldalt, kívánom, hogy érezze otthon magát! Lelje örömét az itt található dokumentumokban mindjobban úgy érezve, hogy ide el kell látogatnia. Mindig nagy szeretettel várjuk! Bemutatjuk a település építészeti-, történelmi- és kulturális értékeit, számot adunk sikereinkről és gondjainkról egyaránt. Aki rendszeresen olvassa lapunkat, részese lehet életünknek, hiszen mindig friss információval igyekszünk hírt adni magunkról. Ezért nagy tisztelettel ajánlom az oldalt az elszármazottaknak, a faluval szimpatizálóknak, akiket valaha erős érzelmek kötöttek e tájhoz. Ma már nincsenek távolságok a technika fejlődése kapcsán, virtuálisan akár naponta többször is együtt lehetünk, beszélgethetünk. Végül, de nem utolsó sorban ajánlom e portált valamennyi helyben élő kajdacsi számára is, akiknek segítségére lehet az információszerzés és az ügyintézés során. Szeretnénk, ha a honlap további tartalmát közösen alakítanánk, fejlesztenénk tovább, ezért tisztelettel kérem Önöket, hogy segítve ezt a munkát juttassák el észrevételeiket, véleményeiket, a közösséget érintő híreiket a szerkesztőséghez.

Kurd

Kurd

Szeretettel köszöntöm Önt Kurd község hivatalos Önkormányzati honlapján. A következő oldalakon részletesen tájékozódhat az önkormányzati, közéleti történésekről, de hozzájuthat alapvető közhasznú információkhoz is. Az ideérkezők olyan községet ismerhetnek meg, amelyben ötvöződik a múlt, a hagyományok tisztelete, megőrzése és a jelen dinamikus fejlődése. Polgármesterként és magánemberként abban bízom, hogy sikerül felkeltenem az érdeklődést községünk iránt, és a virtuális látogatást követően egy napon személyesen is vendégeink sorában köszönthetjük.

Mórágy

Mórágy

A 1990. évi népszámlálás szerint csupán 848 lelket számláló helység csaknem hatezer éves történelmi múltra tekint vissza. Mindezt azon egyedülálló természeti adottságának köszönheti, hogy a Magyarországon másodsorban a Velencei-hegységben megjelenő gránit kőzet mellett kizárólag még Mórágyon emelkedik a Kárpát Medence különböző mélységeiben húzódó Variszkusz Őshegység egy gránit tömbje a földfelszín fölé. Mórágy Tűzkő-dombja még napjainkban is számos titkot rejt az archeológusok számára. Az időszámításunk előtt 5500 - 3400-ig tartó Újkőkorszakból kerültek itt elő az ásatások során pattintott szerszámok és emberi csontvázak, melyek emberi település maradványaira utalnak. A 'Mórágyi Vénusz' csontváza a mai napig megtekinthető a szekszárdi Wosinszky Mór Múzeumban.

Őcsény

Őcsény

Örömmel jelentem be, hogy településünk honlapja teljesen megújult és biztosított az is, hogy a folyamatos frissítés megoldott legyen. Településünk lakóinak és a községünk iránt érdeklődőknek jobb és lényegesen hatékonyabb tájékoztatása - és csalogatása - érdekében újra felélesztettük honlapunk, mely egyben szolgál hasznos információkkal, lehetőségekkel, és felületet kínál a véleménynyilvánításra is.

Paks

Paks

Bízom benne, hogy még Önöknek is sok újdonságot nyújt a városról a Portál. Ekkora mennyiségű (és egyre bővülő) - tematikusan rendszerezett és szabadon kereshető - információ (szöveg, kép, hang, mozgókép együtt!) még soha sem állt rendelkezésre a városról. Nem titkoltan azt a célt tűztük ki, hogy a Paks Portállal a hazai települési elektronikus információszolgáltatás területén is az egyik vezető pozíciót foglaljuk el mind a jól felhasználható tartalom, mind pedig az esztétikai, vizuális megjelenés terén. Önöknek - a naponta frissített hírek és programajánlók mellett - a Portál szolgáltatásaiból az ügyintézések gyors, elektronikus támogatása lesz rövid időn belül a legfontosabb. Ennek most leraktuk az alapját, rendelkezésre áll minden önkormányzati és hivatali eljárásrend, rendelet, kapcsolati adat. A jövőben ezt fogjuk továbbfejleszteni az adó, az építéshatósági, a szociális, a gyámhatósági és egyéb ügyek közvetlen kezelését biztosító rendszer kialakításával. Remélem, hogy önkormányzatunk ezen szolgáltatása a paksi és a Paks környéki emberek megelégedésére szolgál, igényeiket az eddiginél jóval magasabb szinten elégíti ki.

Hirdetés
Pálfa

Pálfa

Az ősi bevándorlók a Duna, Sió, Sárvíz, Kapos folyók mentén telepedtek le. 'Pálfa a kőkorszakban már élénk emberi tevékenység színhelye volt'. 'A Felsőszigetben, a Nagy-, Kisdomboson és a Zsidódombon talált ősemberi élet nyomai a csiszolt kőkorszakból származnak'. Emberi élet nyomait a határban talált bronzkori leletek, római kori leletek, késő vaskori leletek bizonyítják, amelyeket a Tolna megyei múzeum őriz. A népvándorlás korára utaló leleteket nem találtak. A honfoglalás idején Fejér, Tolna vármegyék nagy része az Árpád család birtokába jutott. Pálfa első neve Pálfalva volt, 1580-tól egy ideig Nagy-Pálfalvának is nevezték, majd ismét Pálfalva néven ismeretes. A 'falva', 'laka', 'háza' összetételű helységek a 13. században keletkeztek, amikor már a feudális birtokviszonyok kialakultak és a törzsközösség felbomlott. A Pálfalva név is 13. századi lehet. A korabeli iratok arról tanúskodnak, hogy Pálfalva és Apor községek szomszédságában, a régi Sió mentén besenyők éltek, ezért feltehető, hogy e két községet is besenyők lakták. Egy 1241-ben kelt határjáró levél Márius mestert tünteti fel birtokosának.

Simontornya

Simontornya

Simontornya Kelet-Dunántúl közepén, két tájegység, a Mezőföld és a Tolnai-hegyhát, valamint két megye, Fejér és Tolna találkozásánál fekszik. A Sió kettészeli a város belterületét, amely egy kissé elfordul a folyótól. A mezőföld esővizének egy részét a Bozót-patak vezeti le a Sióba, melynek betorkollása Simontornyán található a Sió közúti és vasúti hídjánál. Simontornya a Sió-Sárvíz völgyének északi kapuja. Talán e fontos hadászati szempont is szerepet játszott abban, hogy Salamon fia, Simon a 13. század végén e helyen építette fel azt a tornyot, melyről nevét kapta a település. A város a 61-es és a 64-es út kereszteződésében fekszik, de könnyen megközelíthető a 63-as útról is. Budapesttől 110 km, Székesfehérvártól 50 km a Balatontól (Siófok) 40 km távolságra található. Vasúton a Budapest - Pusztaszabolcs - Pécs vonalon juthatunk el ide. Település rangja : Város, amit 1995-ben kapott vissza, lakosainak száma: 4600 fő, telefon körzetszáma: 74, irányítószáma: 7081

Tuti menü